ADÓZÁS ÉS ÖSZTÖNZŐK · 2. RÉSZ
A 2027-es családtámogatási változások és a munkavállalási ösztönzők
2026. október 21. | WELM & Partners | Adózás és gazdaságpolitika
A 2027-es költségvetés tervezett intézkedései között szerepel a családi pótlék megduplázása. Az emelés első hallásra kedvező, különösen annak ismeretében, hogy a családi pótlék összege 2008 óta nem változott.
A kérdés azonban ennél összetettebb: milyen irányba formáljuk a magyar családtámogatási rendszert, és milyen gazdasági magatartást ösztönzünk vele?
A jelenlegi szabályok szerint egy gyermek után havi 12 200 forint, két gyermek esetén gyermekenként 13 300 forint, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16 000 forint jár (az általános esetekben).
Ha a bejelentett emelés ezekre az összegekre vonatkozik, a következő változásokkal számolhatunk:
| Gyermekek száma | Jelenleg havonta | Duplázás után |
|---|---|---|
| 1 gyermek | 12 200 Ft | 24 400 Ft |
| 2 gyermek | 26 600 Ft | 53 200 Ft |
| 3 gyermek | 48 000 Ft | 96 000 Ft |
| 4 gyermek | 64 000 Ft | 128 000 Ft |
Az összegek az általános jogosultsági esetekre vonatkoznak. A 2027-es értékek a bejelentett megduplázás alapján számított várható összegek.
Egy háromgyermekes családnál ez havi 48 000, évente 576 000 forint többletet jelent. Kétségtelen, hogy ez érdemi segítség.
A családi pótlék a gyermek neveléséhez kapcsolódó ellátás, amely a szülő munkajövedelmétől függetlenül jár.
A családi adókedvezmény ezzel szemben a bevallott jövedelemhez kapcsolódik: csak az tudja érvényesíteni, akinek van adóköteles jövedelme. Ha a kedvezmény a személyi jövedelemadóban nem használható ki teljesen, a fennmaradó rész meghatározott esetekben a járulékból érvényesíthető (családi járulékkedvezmény).
A különbség lényeges. Az egyik támogatási forma a gyermeknevelés költségeit mérsékli, függetlenül attól, hogy a szülő dolgozik-e. A másik a legálisan megszerzett és bevallott jövedelem után ad anyagi előnyt.
Ha egy család ugyanakkora támogatást kap a szülők bejelentett jövedelmétől függetlenül, akkor ez a támogatás önmagában nem ösztönzi a magasabb kereset bevallását. Ez nem jelenti automatikusan, hogy a támogatás növeli a feketefoglalkoztatást vagy csökkenti a munkavállalási hajlandóságot. Az adó-, járulék- és támogatási szabályok együttes hatását kell vizsgálni.
Különösen fontos, hogy a munkavállalásból, a béremelésből vagy a munkaidő növeléséből származó többletjövedelem mekkora része marad ténylegesen a családnál. Egy jól kialakított rendszerben a magasabb, szabályosan bevallott jövedelem kézzelfogható előnyt jelent.
A rejtett bérezés nemcsak adóbevétel-kiesést okoz, hanem versenyhátrányba hozza a jogkövető vállalkozásokat. Egy szabályosan működő munkáltató a munkabérhez kapcsolódó valamennyi közterhet megfizeti, a munkavállaló pedig a teljes jövedelme alapján szerez társadalombiztosítási jogosultságokat.
Ezért olyan adó- és támogatási rendszerre van szükség, amelyben a teljes jövedelem bevallásához kapcsolódó előnyök is megfelelő súlyt kapnak.
A családtámogatások megítélésénél egy fontos szempontot nem hagyhatunk figyelmen kívül: a gyermekek szükségletei nem függnek attól, hogy a szüleik dolgoznak-e.
Betegség, fogyatékosság, gondozási kötelezettség vagy más élethelyzet miatt egy szülő átmenetileg vagy tartósan nem mindig képes munkát vállalni. Ezekben az esetekben is biztosítani kell a gyermekek megfelelő támogatását.
Gazdaságpolitikai szempontból ugyanakkor indokolt mérlegelni, hogy a családtámogatási források milyen arányban szolgálják a közvetlen jövedelempótlást és a legális munkavállalás ösztönzését.
Álláspontom szerint olyan családtámogatási rendszerre van szükség, amely biztonságot ad a gyermekeknek, célzott segítséget nyújt a rászorulóknak, és közben következetesen ösztönzi a szabályosan bejelentett munkát. Ehhez a családi pótlék, a családi adókedvezmény, a járulékkedvezmények és a szociális ellátások együttes hatását kell értékelni.
A családi pótlék megduplázása jelentős támogatás lehet. Egy jól működő családpolitika eredményességét azonban az is meghatározza, hogy a családoknak mennyire éri meg dolgozni, többet keresni és a teljes jövedelmüket bevallani.
A sorozat következő részében az anyák adómentességét vizsgáljuk: mit jelent a tervezett felső határ azoknak az anyáknak, akik a legtöbbet dolgoznak és keresnek?
Ez a szakmai vélemény a 2026. október 19–20-án közzétett költségvetési bejelentéseken alapul. A végleges jogszabályok módosíthatják az intézkedések részleteit.
